Erdő szélén házikó
Erdő szélén házikó, (kezünkkel egy házat mutatunk a levegőben)
ablakában nagyapó. (két tenyerünkbe tesszük az arcunkat)
Lám egy nyuszi ott robog, (futást mímelünk az ökölbe szorított kezeinkkel)
az ablakán bekopog. (kopogtatunk)
Kérlek, segíts énrajtam,
a vadász a nyomomban. (kezünket úgy tartjuk,mintha puskából lőnének)
Gyere nyuszi, sose félj,
megleszünk itt kettecskén! (megöleljük és megpusziljuk a mi kis „nyuszikánkat”)