Mi is az a karácsonyi kívánságdoboz és honnan ered?
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu a havas hegyek lábánál, ahol minden évben varázslatos dolog történt karácsony előtt. Ebben a faluban lakott egy kíváncsi kisfiú, Peti, és a kistestvére, Lili. December elején a nagymamájuk minden évben elővette a régi, díszes dobozt, amit csak úgy hívtak: a karácsonyi kívánságdoboz.
– Nagyi, miért olyan különleges ez a doboz? – kérdezte Lili, miközben körbesimogatta az arany mintákat a doboz oldalán.
Nagyi mosolygott, és leült közéjük a meleg kályha mellé.
– Régen, gyerekek, amikor még én is kicsi voltam, a faluban minden családnak volt egy kívánságdoboza. Az volt a szokás, hogy karácsony előtt mindenki beleírta a legbensőbb kívánságát, amit nem lehetett boltban megvenni. A doboz a szeretet és a remény jelképe lett nálunk.
A gyerekek csillogó szemmel figyeltek.
A kívánságdoboz jelentősége az ünnepi időszakban
Karácsony közeledtével az egész falu izgatott lett. A kívánságdobozokat mindenki elővette, sőt, még a boltban is volt egy közös doboz, ahova bárki bedobhatott egy-egy üzenetet vagy jókívánságot. Peti rájött, hogy a kívánságdoboz nemcsak arról szól, hogy valamit kapjon, hanem hogy adjon is valamit másoknak.
Egy estén, mikor kint már sűrűn hullott a hó, Peti megsúgta Lilinek:
– Én azt kívánom, hogy minden kisgyerek kapjon egy meleg sapkát és kesztyűt, aki fázik a télen.
Lili is elgondolkodott, majd azt mondta:
– Én azt, hogy soha senki ne legyen egyedül karácsonykor.
Nagyi megdicsérte őket:
– Látjátok, ezek igazán szép kívánságok. A kívánságdobozban a jószívűség a legfontosabb.
Hogyan készítsünk saját karácsonyi kívánságdobozt?
Egyik délután nagyi megtanította a gyerekeket, hogyan készíthetnek saját kívánságdobozt. Fogtak egy régi cipősdobozt, színes papírokkal bevonták, teleragasztották csillagokkal, szívekkel, sőt, Lili még egy kis hóembert is rajzolt rá.
– Most jöhet a legfontosabb rész – mondta nagyi. – Írjatok vagy rajzoljatok bele minden vágyatokat, de ne csak magatokra gondoljatok, hanem másokra is!
A gyerekek szorgalmasan rajzolták a kívánságokat: egy meleg vacsorát a szomszéd bácsinak, aki egyedül él; játékokat az óvodába, hogy mindenkinek jusson; s egy nagy családi ölelést mindenkinek, aki szomorú.
Tippek a kívánságok megfogalmazásához gyerekeknek
Peti egyszer bajban volt, nem tudta, hogyan írja le a kívánságát. Nagyi segített neki:
– Gondolj arra, mi tenne téged igazán boldoggá, és hogy ebből hogyan juthatna más is. Lehet, hogy egy szép rajz vagy csak egy kedves szó elég, hogy valaki szívében melegség legyen karácsonykor.
Így hát Peti lerajzolta, hogy együtt szánkózik a barátaival, és mellé írta: “Sok-sok közös játékot mindenkinek!” Lili egy szép virágot rajzolt, és azt írta hozzá: “Legyen sok mosoly az arcokon!” A kívánságok így nemcsak maguknak, hanem másoknak is szívmelengetőek lettek.
Karácsonyi kívánságdoboz közösségi élményekben
A faluban végül eljött a nagy nap, amikor mindenki együtt vitte a dobozokat a főtérre. Egy hatalmas karácsonyfa alatt együtt olvasták fel a kívánságokat. Volt, aki elmesélte, hogy idén teljesült a tavalyi kívánsága: új barátot talált, vagy meggyógyult a cicája. Mások megígérték, hogy segítenek valóra váltani mások vágyait.
Peti kívánsága is valóra vált: összefogott a falu, és minden gyereknek kötöttek sapkát és kesztyűt. Lili kívánsága is teljesült, mert senki sem maradt egyedül: mindenkire akadt valaki, aki néhány kedves szóval, öleléssel vagy akár egy kis süteménnyel meglepte.
Így lett a kívánságdoboz nemcsak a vágyak, hanem a szeretet és összetartozás doboza is.
Így volt, úgy volt, igaz mese volt! Vagy talán mégsem? Talán nem is mese, hiszen a szeretet ott lakik minden kis karácsonyi kívánságdobozban, ha szívből jön a kívánság.