Hónap mondókák
Január elöl jár,
A nyomán február.
Március szántóvető,
Április nevettető.
Május szépen zöldellő,
Június nevelő,
Július érlelő,
Augusztus csépelő,
Szeptember gyümölcshozó,
Október borozó,
November télelő,
December pihenő.
Hónapsoroló mondókák
Januárból február lesz,
Februárból március lesz,
Márciusból április lesz,
Áprilisból május lesz,
Májusból június lesz,
Júniusból július lesz,
Júliusból augusztus lesz,
Augusztusból szeptember lesz,
Szeptemberből október lesz,
Októberből november lesz,
Novemberből december lesz,
Decemberből január lesz,
Sok emberből nagy szamár lesz.
Január – egérvár
Február – karnevál
Március – virágnyíló
Április – bolondozó
Május – kunkorodó
Június – vakáció!
Július – csobbanó
Augusztus – nyárutó
Szeptember – tanítgató
Október – őszülő
November – siettető
December – ünnepelő
Tizenkét hónap
Januárral indul az év,
decemberrel vége már.
Azt, hogy éppen merre járunk,
megmutatja a naptár.
Január – jeges-havas a határ
Február – fürgén siklik ez a szán
Március – már felébredt a mókus
Április – ág mutatja rügyeit
Május – madarakról zengő kórus
Június – jókedvűen, te is fuss!
Július – játékos, napfényben dús
Augusztus – aranyló nyár, lassan múlsz
Szeptember – szőlőt szed most sok ember
Október – ólmos, szürke a reggel
November – nehéz szél jön, sereggel
December – deres lett a hóember
Mint tizenkét karcsú madár,
úgy szállnak a hónapok,
három-három együtt repül,
így telnek az évszakok.
Pataki Edit: Tizenkét testvér
Év apónak tizenkét szép fia van.
Így jönnek ők a naptárban szép sorban:
Január – hóval, faggyal, jéggel vár.
Február – gyakran sok hideggel jár.
Március – ideje, hogy fényre juss.
Április – bolondozó kis hamis.
Május – minden széphez itt a kulcs.
Június – nagy szünetre visz a busz.
Július – vakáció most a juss.
Augusztus – utazz, pihenj, strandolj, fuss!
Szeptember – óvodába menni kell.
Október – a világ most sártenger.
November – nagykabát kell kisember.
December – épülhet a hóember.
Köszöntse őt Szilveszter!
Uzonyi Pál: Tizenketten
Január: Szánkón jár,
Jégen csúszik, Havon hál.
Február: Széllel száll,
Jégcsapokkal Furulyál.
Márciusban: Lila ág,
Zöld rügyecske, Vadvirág.
Április: A szeles hónap,
Lehet, hogy Hó esik holnap…
Májusban: Akácvirág,
S szép virágos Orgonaág.
Június: Péter – Pál hava,
Ekkor pendül Meg a kasza.
Július: A nyár közepe,
Tűzforró A villa nyele.
Augusztusban: Fürdőbál,
Zene meg tánc, Ezzel jár.
Ember, ember, Szeptember,
Hív a tankönyv, Menni kell…
Október az Őszutó,
Kell már a Tűzrevaló.
November: A sártenger,
Jön a hideg, Nagy köddel.
December: Hóember,
Ajándék, Jó ember.
Csanádi Imre: Hónap-soroló
Új év, új év, új esztendő!
Hány csemetéd van?
Tíz meg kettő!
Jégen járó január,
fagyot fújó február,
rügymozdító március,
április, füttyös, fiús,
május, május, virágdús,
kalászkonyító június,
kaszasuhintó július,
aranyat izzó augusztus,
szőlőszagú szeptember,
levélhullató október,
ködnevelő november,
deres, darás december.
Hónap mondókák
Évszak mondókák
Jön a tavasz, virágot hoz,
Jön a nyár, meleget hoz,
Jön az ősz, gyümölcsöt hoz,
Jön a tél, hideget hoz.
Tavasszal a cinke énekel: csip-csirip!
Nyáron a tücsök ciripel: cip-cirip!
Ősszel egyre fúj a szél: ssss!
Télen senki nem beszél: pszt!
Hétsorolók
Hétfő hetibe,
kedd kedvibe,
szerda szeribe,
csütörtök csűribe,
péntek pitvarába,
szombat szobájába,
vasárnap a gyáli vásárba.
Hétfőn hentereg,
Kedden kecmereg,
Szerdán szendereg,
Csütörtökön csak csücsül,
Pénteken párnára dűl,
Szombaton szundít szorgosan,
Vasárnap horkol hangosan.
Még több mondóka a hét napjairól