Egy rejtélyes reggel: az ajándék nyomtalanul eltűnt
Volt egyszer egy kedves kis család egy kicsi házban, egy kicsi faluban. Egyik reggel, amikor a nap még csak éppen lesett be az ablakon, Zsófi izgatottan pattant ki az ágyból. Aznap reggel különleges nap volt, hiszen az ő ötödik születésnapját ünnepelték. Ám amikor a nappaliba szaladt, az ajándék, amit a szülei előző este készítettek ki, eltűnt.
„Anyu, hol van a csomag, amit a kis asztalra tettél?” kérdezte Zsófi csodálkozva. „Én láttam tegnap este, piros szalaggal volt átkötve!”
„Pedig ott hagytam, biztosan ott volt!” mondta anya, miközben a szemével átfutotta a szobát.
Apa is csatlakozott a keresgéléshez, és a család együtt kezdte vizsgálni a rejtélyes eltűnés nyomait.
A család első gyanúsítottjai: ki lehet a tettes?
„Lehet, hogy Cirmos vitte el?” találgatta anya, miközben a család cicája álmosan nyújtózkodott a kanapén.
„Cirmos, te tudsz valamit az ajándékról?” kérdezte Zsófi, de a cica csak nagyot ásított.
„Vagy talán a kisöcséd, Marci? Néha szeret eldugni dolgokat.” gondolkodott el apa.
Marci ártatlanul pislogott, és ezt mondta: „Nem én voltam, csak a labdámat kerestem ma reggel.”
A család mindenkire gyanakodott egy pillanatra, még a szomszéd kismadárra is, aki gyakran berepült az ablakon. De az ajándéknak se híre, se hamva nem volt.
Váratlan nyomok: a keresés izgalmas fordulata
Zsófi ekkor észrevett egy piros szalaghurkot az ajtó mellett, és izgatottan felkiáltott: „Nézzétek, itt egy darab a szalagból!”
Anya közelebb hajolt, és észrevette, hogy a szalaghurkon apró, fehér szőrszálak vannak. „Ez nem Cirmos szőre!” mondta meglepődve. „Ez valami más.”
Apa ötletelt: „Lehet, hogy a kandallónál kell keresnünk. Talán oda gurult az ajándék.”
Mind elindultak a kandalló felé, ahol egy újabb nyom: egy kis tappancsnyom krétaporban.
„Ez olyan, mintha egy apró manó járt volna itt!” nevetett Zsófi, de azért mindenki komolyan vette a dolgot.
A nyomok a kertbe vezettek, ahol hirtelen Cirmos cica izgatottan kaparni kezdett egy bokor alatt. Zsófi odaszaladt, és meglátta, hogy a bokor alá félre van húzva valami piros szalagos dolog.
A nagy leleplezés: az eltűnt ajándék nyomában
Ahogy közelebb mentek, kiderült, hogy a bokor alatt egy kis üreg van, pont akkora, hogy egy ajándékcsomag beférjen. Zsófi benyúlt, és előhúzta az eltűnt ajándékot, ép és egészséges volt, csak picit poros.
Ekkor egy apró egérke szaladt ki az üregből, és megszimatolta Zsófi kezét.
„Szia, kis egérke! Talán te voltál az, aki elvitte az ajándékomat?” kérdezte Zsófi mosolyogva.
Az egérke megállt, és a szemével mintha azt mondta volna: „Csak játszani akartam, nem tudtam, hogy valami fontosat vittem el.”
Anya megsimogatta Zsófi haját: „Látod, néha a legkisebbek is tudnak nagy kalamajkát okozni, de ha segítünk egymásnak, minden megoldódik.”
Zsófi boldogan ölelte magához az ajándékot, és a család nevetve ölelte át egymást. Az egérke is kapott egy morzsa sajtot, Cirmos pedig elégedetten dorombolt.
Mit tanultunk az eltűnt ajándék titkából?
Így hát minden jóra fordult, hiszen Zsófi nem csak az ajándékát találta meg, hanem azt is megtanulta, hogy szeretettel, odafigyeléssel és összefogással minden rejtély megoldódik. Néha a legkisebbek is fontos szereplők lehetnek, és a szeretet mindig segít. Így volt, így nem volt, ez volt a tündérmese, talán igaz sem volt.